Turistanap 2.

A mai látogatásunk helyszÍne: Melbourne Zoo. Érdekes, mert április óta minden nap elmentünk mellette, de valahogy eddig csak halogattuk, hogy be is menjünk, de tényleg megérte - 5 órát voltunk bent :)

Az egész állatkert egyébként inkább hasonlÍt egy dzsungelre, annyi fa van, hogy hihetetlen. Minden zöld, tényleg a buja természetben éreztük magunkat.  Az állat kicsit kevés volt, legalábbis úgy tűnt, bár lehet, hogy pont amiatt, hogy ekkora alapterületen, ennyi zöld között laknak. A nagymacskákat pl abszolút láblógatós napszakban csÍptük el, az árnyékban heverésztek a lusták. A puma és a leopárd nem is látszottak, valahol elbújtak a bokrokban. A madarakkal nagyon sok időt töltöttünk, annyira nagyon és annyira nyugalmat árasztanak.... Azt hiszem, a képek nagyobbik része is róluk készült. :)

A kiselefántot nem sikerült lencsevégre kapnunk ,de a kistigriseket igen, aranyosak voltak ott jól elzárva, 2 réteg üveg meg duplatripla szögesdrót meg fakerÍtés mögött. Ez itt lent, egy óriásteknős (igen, a jobb oldali), és nem, nem szobor. Életkorát tekintve még valahol az első világháború előtt születhetett.

MEgnéztük a békákat is, amiket majd Brisbane-ben nagy eséllyel találhatunk az udvarunkon, de nem volt túl sok féle szerencsére :) Lelki nyugalmam szempontjából ez kifejezetten előnyös volt.

Aztán persze ott voltak az elmaradhatatlan őshonosok: kenguruk, koalák, ééééés a WOMBAT is, aki ráadásul egy igazi túlélő: a tavalyi erdőtüzekből mentették ki. És ráadásul csak itt, Victoria államban honos.

Kezdeti ijedelmünket, hogy a milliónyi egyensapkás, iskolai egyenruhás-kalapos gyereksereg túllicitál minket állatnézésben, szerencsére eloszlatta a tény, hogy ők nem bÍrták olyan sokáig, mint mi. Sajnos nekünk is maradt még néhány rész, amit nem láttunk, de 5 óránál tényleg nem lehet többet mászkálni a napon. Ismétlem, a NAPON, merthogy ma még jó idő is volt :) Jövő héten remélem eljutunk megint a tengerpartra is.... :)

Addig is, képek a Picasan.

Zöldülünk :)

Azt mondják, a zöld az újrakezdés szÍne. Hát ennek jegyében kicsit megint megújÍtottam a blogot :)

Először is: ha a főcÍmképre kattintasz, a link egyből a Picasa oldalra navigál, ahova új képeket töltöttünk fel. Jó nézegetést hozzá :)

Szintén a megújulás jegyében döntöttünk úgy, hogy a hátralévő Melbourne-i heteinkben egy kicsit turistáskodunk, megnézzük, amiket egy jó vándor általában, illetve amikre eddig nem volt alkalmunk az elmúlt egy évben. El is kezdtük múlt héten, a Royal Botanic Garden-nel, ami egy elképesztő nyugalomsziget a város kellős közepén, az egyik legforgalmasabb villamoskereszteződés mellett. Van ott egy hatalmas világháborús emlékmű is, amint aképen látszik, meglehetősen masszÍv, nem csak egy nevekkel televésett kőtábla, ahogy nálunk szokták csinálni. A pincéjében rettentő precÍzen berendezett látogatói központ van, videó vetÍésekkel, könyvbolttal, kiállÍtással. Abban a részben pedig, ami innen látszik, az összes harcba küldött katona neve, könyvbe Írva van kiállÍtva, minden dupla oldalnak egy külön vitrint biztosÍva. Élmény volt, annak ellenére, hogy nem maradtunk sokáig - mert meg kellett nézni a tetőteraszt, amiről Roli készÍtett egy ("japán alámondásos" videót).

A Botanic Gardenbe pedig mindenképpen visszamegyünk, muszáj mgegyszeer látni az ott szabadon élő fekete hattyúkat, a kakadukat, a mocsárjáró madarakat, az esőerdő fáit.... gyönyörű volt, tényleg!

Az élményt pedig csak növelte a tény, hogy a napunkat azzal indÍtottuk, hogy lezártuk a tanulmányaimat és mindenféle hivatalos kapcsolatomat a William Angliss-szel, átutaltuk a tandÍjat az új suliba, Így már tényleg csak az utolsó simÍtások vannak hátra, hogy Brisbane-ben folytassuk :)

Alex időközben szerelőnél volt egy hétig (az argentin "ejj ráérünk arra még"-tÍpusú szakinál), minden kis apróságot megbütyköltek rajta, megkapta a vizsgáját, kötöttünk rá biztosÍtást, tehát útra kész.

A műhelyt is kipakoltuk, ami már nagyon is annak a jele, hogy elkezdük a költözködést. A nagy út valószÍnűleg január 4-én kezdődik majd, de addig még van egy-két dolgunk itt is.

Én már megmondtam a szállodában, hogy megyek, és részükről, csakúgy, mint az enyémről, nem fogadta túl nagy lelkesedés a dolgot, é. hiányozni fognak, az biztos, nagyon jó hely volt. A menedzseremtől viszont abszolút támogatást kaptam, ajánlás tehát kipipálva. Roli is hamarosan bejelenti a távozását, bár igazán nem tudom, mit fognak csinálni nélküle... Már profi baristává fejlődte magát a hónapok alatt.

Az elkövetkező hetekben tehát jelentkezünk még képekkel, ha az idő is úgy akarja, mert ma megint szakad az eső.... Komolyan 20 éve nem esett ennyit. Normál menetrend szerint már rég erdőtüzeknek meg szárazságnak kellene itt lenni. Én azért inkább a kettő közötti átmenetre szavaznék inkább, mert egyik sem az igazi. :) Na, de igazán bÍzunk már a nyárban - néha megmutatja már magát.

És közben töretlen lelkesedéssel nézegetjük Brisbane időjárását, a tömegközlekedést, képeket... Visszaszámlálás indul. Újra.

na végre

Az egyheti kilátástalan eső után, végre megjött a hideg is. Asszem nincs még egy ilyen szélsőséges város a földünkön. Nem érdekes hogy már kb.2 hónapja jó időnek kellene lenni. Hát egyvalamit nem gondoltam amikor idejöttünk, hogy az időjárással lesz a legtöbb problémánk. Mert, hogy sem a beilleszkedéssel, sem a munkánkkal, sem az albérletünkkel nincs baj, (na jó az iskolával van egy kicsi) ezt a fránya időt leszámitva. Elképesztő hogy tegnap még mindenki vietnámi papucsban meg egy szál pólóban volt, ma meg az összes vendég aki bejött télikabátban, meg sálban érkezett. Mit mondjak még... ja igen a sok esőnek köszönhetően rengeteg a szúnyog. Jelenleg 10 fok van odakinn. Isten hozott minket a melbourni nyárban! Ha valaki a beszámolóim után is kedvet kapott hogy ide látogasson, akkor annak melegen ajánlom a réteges öltözködést. A vietnámi papucsra húzzon cipőt, majd lépjen bele egy csizmába is, mert ki tudja délutánra milyen idő lesz...:))

Alex

Majd elfelejtettem mondani nekünk már megjött a Jézuska és hozott egy családtagot Alex-et, akit nagyon szeretünk. Innentől kezdve remélem több helyre is eljutunk majd a közös szabadnapjainkon.

És Viró kiegészÍtése....
Alex egy Honda.... Legend, 95ből. - és ezennel értelmet nyert az ausztrálok által oly sokszor használt mondás is, amikor valami nagyon tetszik nekik: "You're a LEGEND" :)

Nem, ez nem az internetről levett kép hanem a Viró készitette. Nekem nagyon bejön.

Ez egyébként a munkahelyem épülete a Yara folyó partján, amit most éppen kivülről tataroznak ezért nem mutatjuk meg, de jó volna látni a kontrasztot a csupa zöld természet és a karácsonyfa között. Szóval itt is elindult a karácsonyi készülődés, mint azt a postaládából kivett 80 kg prospektus is jól szemlélteti.

ne légy már veréb

Az jelent valamit ha 21-én rámszarik egy veréb benn a munkahelyemen?
Vicces egyébként mert benn az asztalokra is rá van irva hogy ne etesd a madarakat. Ma egy vendég megkérdezte tőlem hogy mi lesz a madarakkal miután bezárják a helyet, mondtam hogy nem tudom, szerintem ezek okosak és tudják mikor kell bejönni és kimenni, ebéd idő után el is tűnnek. Hihetetlen sebességgel tudnak elrepülni mellettünk néha a fejemet kell lehúzni. Ezek már urbanizált verebek, mint a sirályok odakinn de azok azért nem jönnek be. Vicces lenne.De azok meg mint a kóborkutyák addig nem tágitanak amig nem adsz nekik enni, és utána a másik 20 is azonnal ott terem. Lehetetlen lerázni őket. Olyan erőszakosak. Ha valaki ott hagy a tányérján egy kis maradékot azonnal lecsapnak rá mint a hiénák. És van köztük egy amelyik az elöttünk lévő részt a sajátjának tekinti és nem enged oda másokat. Aztán van még egy pár állat de azokról inkább nem beszélek, mert ők miután megkapták a kávéjukat el is mennek:)))

az árny

Most már tudom mi az a hang amit minden este sötétedés után hallok, ők azok a repülő rókák. Először azt hittem valami állat fut keresztül az udvaron, de tegnap meglestem, az égen volt...