Igen, igen, ez még mindig a mi blogunk :) Egy kicsit kezelésbe vettem, "virágosítottam". Jól működik a téli hangulat ellen is...
Apropó tél. Ma tényleg igazi tél van itt, úgy látszik, hozzá kell szokni ehhez is. Az alaphőmérséklet önmagában nem vészes, tegnap este pl. 17 volt a városban (azért nálunk, itt a "hegyen" 3-4-5 fokkal biztos hűvösebb van), de éjszaka már látszott a lehelletünk a levegőben. Mára pedig bejött a szél, amit nagyon szépen mutat az is, hogy csukott ablakoknál ütemesen mozog a függöny egész nap és fújja a hajamat a huzat... pont emiatt, szörnyű hidegnek hat az egész lakás, különösen a fürdő, ahol az ablak teteje egy speciálisan "zseniális" kialakításnak köszönhezően csak hálóból áll egy kb. 10cm-es csíkban. A visszafelé utunkra tehát első dolgom lesz finom meleg téli pulcsikat becsomagolni, plusz vastag zoknikat és mindenféle sálat-sapkát, mert tényleg hidegebb itt a tél, mint gondoltuk.
Olyannyira egyébként, hogy néha még az ausztrálok szegények, sem tudják hova tenni ezt az időt. Sokszor éreztem már úgy, ezek itt megbolondultak :) Mert tényleg. Talán két hete lehetett, amikor már pulcsiban és dzsekiben dideregtem az utcán, nap közben - és egyszercsak szembe jött velem egy lány, rövidnagrágban és pólóban!! Azt hittem, lehidalok. Az is gyakran megesik (bár az utóbbi hidegebb napokban már nem láttam ilyet), hogy az iskolás egyenruhát (é. miniszoknyát) harisnya nélkül veszik föl a lányok... Aztán a másik szélsőség: térd alatt érő hosszú, vastag irhabundában láttam egy pasit, rendes hótaposó bakancsban, ausztrál kalapban, és kesztyűben a villamoson. Ahol eleve is fűtenek. Hát szóval így megy ez.
Sajnos követjük az otthoni híreket.... elképesztő ez az ideji áradás, nem igazán tudom hova tenni. Épp az imént láttam egy videót a felsőzsolcai áradásról, meg a miskolci tetőig elöntött Auchanról... Mindeki szerencsés aki a Dunántúlon lakik. :( És akkor nem is szóltam a jégesőről meg a viharokról és a hőségriadóról... nem tudom, mi történt az időjárással?!
Az időjárástól eltekintve, már nagyon várjuk a hazarepülést :) És milyen érdekes, hogy az embernek mindig várnia kell valamit, mikor idejöttünk, azt vártuk, most meg a hazautat. Nem lesz nagyon hosszú látogatás sajnos, mert 4 hét hihetetlen gyorsan elrepül, de legalább beecsöppenünk egy kicsit a hazai nyárba. És ehetünk finom, igazi otthoni pirospaprikás ételeket, LECSÓT, és pulykát. Ezek nagyon hiányoznak :) Pirospaprika van itt is, meg "csípős magyar szalámi", de ausztráliában gyártják, úgyhogy no komment. Talán csak annyit hogy az "édes" paprikától olyan csípős volt a krumplistászta, hogy csak na...
Jövő héten szerdán tehát érkezünk :)) És új munkák és új tervek várnak, amikor visszajövünk :)
