Turistanap 2.

A mai látogatásunk helyszÍne: Melbourne Zoo. Érdekes, mert április óta minden nap elmentünk mellette, de valahogy eddig csak halogattuk, hogy be is menjünk, de tényleg megérte - 5 órát voltunk bent :)

Az egész állatkert egyébként inkább hasonlÍt egy dzsungelre, annyi fa van, hogy hihetetlen. Minden zöld, tényleg a buja természetben éreztük magunkat.  Az állat kicsit kevés volt, legalábbis úgy tűnt, bár lehet, hogy pont amiatt, hogy ekkora alapterületen, ennyi zöld között laknak. A nagymacskákat pl abszolút láblógatós napszakban csÍptük el, az árnyékban heverésztek a lusták. A puma és a leopárd nem is látszottak, valahol elbújtak a bokrokban. A madarakkal nagyon sok időt töltöttünk, annyira nagyon és annyira nyugalmat árasztanak.... Azt hiszem, a képek nagyobbik része is róluk készült. :)

A kiselefántot nem sikerült lencsevégre kapnunk ,de a kistigriseket igen, aranyosak voltak ott jól elzárva, 2 réteg üveg meg duplatripla szögesdrót meg fakerÍtés mögött. Ez itt lent, egy óriásteknős (igen, a jobb oldali), és nem, nem szobor. Életkorát tekintve még valahol az első világháború előtt születhetett.

MEgnéztük a békákat is, amiket majd Brisbane-ben nagy eséllyel találhatunk az udvarunkon, de nem volt túl sok féle szerencsére :) Lelki nyugalmam szempontjából ez kifejezetten előnyös volt.

Aztán persze ott voltak az elmaradhatatlan őshonosok: kenguruk, koalák, ééééés a WOMBAT is, aki ráadásul egy igazi túlélő: a tavalyi erdőtüzekből mentették ki. És ráadásul csak itt, Victoria államban honos.

Kezdeti ijedelmünket, hogy a milliónyi egyensapkás, iskolai egyenruhás-kalapos gyereksereg túllicitál minket állatnézésben, szerencsére eloszlatta a tény, hogy ők nem bÍrták olyan sokáig, mint mi. Sajnos nekünk is maradt még néhány rész, amit nem láttunk, de 5 óránál tényleg nem lehet többet mászkálni a napon. Ismétlem, a NAPON, merthogy ma még jó idő is volt :) Jövő héten remélem eljutunk megint a tengerpartra is.... :)

Addig is, képek a Picasan.