Hm,hm...

Nos, újra jelentkezem. Megint én, mert Roli állandóan dolgozik. Sajnos meg kellett állapítanunk, hogy lecsengett a fagyiszezon, így az én beosztásomat jelentősen lecsökkentették. Most munka után kutatok, mert ez így nem lesz elég. Azért itt sem lehet egy fizetésből kényelmesen meglenni sajnos :)

A sok elfoglaltságtól eltekintve nagyon jól telnek a napjaink mostanában. Bevezettünk egy új rendszert. A szülinapom óta -azaz már túlvagyuk a második ilyen alkalmon- elhatároztuk, hogy minden héten egy napot legalább együtt töltük Rolival, mert különben csak éjszaka találkozunk... akkor vacsi aztán alvás. Túl sokra nem lehet ezzel menni. Viszont ezzel az egy nappal, ami közös szabad, beiktathatunk egykis kirándulást, egykis vacsit, ezt meg azt. A szülinapom ünneplése szintén jól sikerült, bár csendesen, de jól. A tortával kezdődött, amit én sütöttem. :) Jó lett, tényleg: répatorta volt, csak ajánlani tudom mindenkinek! És kaptam egy gyönörű rózsát... Aztán időhiány miatt csak 2 nappal később, de elmentünk egy étterembe. Egy dolog, amit nagyon szeretek Melbourne-ben, hogy akármilyen éttermet megtalálhatsz. Van egy út, hol pl. csak (illetve zömmel) olasz éttermek vannak. Mindig fullon persze. Melbourne egyébként híres az éttermeiről, azt mondják, ha az év 365 napján étteremben eszel sem tudsz mindegyikbe eljutni. Aztán van egy másik út, ahol mindenféle: thai, görög, libanoni, török, vietnámi, olasz, stbstb van. Lebicikliztünk erre a bizonyos útra, és séta közben csak úgy random dötöttünk az egyik török mellett. Hát jól tettük, mert szenzációs volt. Most csütörtökön megint ott vacsoráztunk. Elvitelre kértük, mert a beülős étterem rész nem túl olcsó, de az ízélmény ugyanaz volt. Végre ettem humuszt - Roli már sokszor próbálta elmagyarázni, milyen, de most a tapasztalatom is megerősítette, hogy finom. És a saláta, és a húsmennyiség, amit kaptunk, tényleg remek volt! És mielőtt elfelejteném: vacsi előtt megnéztük a híresneves Victoria Market-et (piac és egyben turista célpont), ahol valóban nagyon olcsó a zöldség-gyümölcs. Olyan Nagycsarnok jellegű, csak más nyelven kell kérni a dolgokat és kissé más a kínálat. A bolti áraknak kb egyharmadáért lehet vásárolni, így végre bekerült az étrendünkbe a saláta és gyümölcs :) :) Az eperszezonnak lassan vége, de azért lehet még kapni olcsón - amellett, hogy már beköszönt a körte és a szőlő is. Furcsa ez a kettősség, de nagyon is élvezhető! Tulajdonképpen nem tudom, mikor mi érik itt, ebben a változékony időben - olyan, mintha mindennek egyszerre lenne szezonja... A piac után pedig kipróbáltuk a másik híresneves dolgot, amit már régóta szerettünk volna: az INGYENES városnéző buszt. Tömve volt persze ez is, pedig még az idő sem volt valami jó. Tesz egy jó nagy kört a városban, itt-ott megáll 5 percre, és mindenhol soksok információt mond. Már tudjuk pl, hogy Melbourne-t Mr Batman alapította... azt hittem, viccel a sofőr, amikor először mondta. De van itt Batman Hill, Batman park, Batman street, minden, ami Batman. A denevérről jut eszembe, elképesztő méretű denevérek élnek errefelé. Kicsit utánanéztem, és ha nem tévedek, az itt élők a "szürkefejű repülő rókák", szárnyfesztávolságuk átlagosan 1 méter fölött (!) van, a súlyuk akár 1kg is lehet, és 15 évig is élhetnek...olyanok éjszaka, mintha tényleg denevéremberk lennének, ahogy átsuhan fölötted egy-egy árnyék...félelmetes.

A denevérek mellett volt még egy állatos élményünk. A turistabusz letett minket egy bevásárlóközpontnál, ahol láttuk kiírva, hogy Raptor-show. Érdekesen hangzott, hát megnéztük. Elképesztően jó volt ez is. Egy pasi jelmezben mászkált 2 "idomárral", de nem ám akármilyenben! A raptornak (akit néven szólítottak: Hewee) rezgett a bőre, ahogy lépkedett, mozgott a szeme (pislogott egész pontosan) , hangja, és szaga volt. Forgattunk egy kisfilmet Roli főszereplésével róla: http://www.youtube.com/watch?v=DsAuE4Re-S8 :) Nagyon aranyos volt, a gyerekek imádták. Szóval ez volt a napunk. Végre élmények, és nem csak a hétköznapi dolgok...

Az eheti események is érdekesek voltak: "kaptunk" 2 szülőt. Lakótársunk szülei jöttek látogatóba, úgy 2-3 hónapra, úgyhogy most családosok vagyunk. Gautam azóta kint alszik a nappaliban, a szülők a szobájában. A konyha mindig tele van, és már 2szer volt tele a lakás rokonokkal... érdekes egyébként ilyen közelről "igazi" indiaiakat látni, úgy értem, ők ugye idősebbek, úgyhogy tényleg olyan "igaziak". Anyuka vörös pöttyöt hord a homlokán, az apuka meg az az tipikus nagyon szigorú fajta :) Egyiket sem rossz szándékkal mondtam, tényleg! Nagyon érdekes sokféle kultúrát megismerni. Annyi különbség van, hogy hihetetlen, nem is gondolná az ember, amíg csak valaki mesél róla. Elég csak apróságokra gondolni, pl orrfújás (itt minenki szipog villamoson, buszon, suliban, konyhán... néha túlontúl bizarr módon...), vagy ölelés-nem ölelés (itt nem igazán ölelkeznek találkozáskor, pusziról nem is beszélve,mert a sokféle kultúra miat sose tudhatod, kinek mit jelent, vagy szabad-e), jelzések, ilyemsik. Amiből nagyon sokat látok, az a vietnámi kultúra, és az indiai (korea, vietmán és india viszi a vezető szerepet a bevándorlók között). Néha úgy érzem, a vietnámiaknak ingyen van az oktatás, annyian vannak... Persze más a fiatalokkal és az idősebbekkel is a helyzet, mint mindenhol.  A vietnámi dolgokkal annyira nem szimpatizálok, nagyon furcsa dolgaik vannak - hozzá kell szokni. Ők is állati közel állnak az emberhez beszélgetés közben, és ami nagyon furcsa, hogy simán elbeszélgetnek melletted a saját nyelvükön, ha többen vannak, ami ugye nem túl kedves gesztus.... Az indiaiaknál pedig érdekesség: mindig a lábadra lépnek - nem tudom, ez hogy jön és mit jelent, de néha olyanok mint az elefánt a porcelánboltban :) A vallások is változatosak itt, van minenféle. Vannak buddhista osztálytársaim, lakótársunk (Gautam) hindi, vannak muszlimok, szik vallásúak (akiket mindenki csak turbánosoknak hív), és az ország alapvetően keresztény.

Ma egyébként ANZAC Day van, holnap megint munkaszüneti nap. Az angolszász helyeken ha jól tudom, tartják ezt a megemlékező napot: itt ausztráliai és újzélandi katonákra emlékeznek, Gallipolli csata, 1. világháború. Sokat beszélnek róla mindenhol, nagyon fontos alkalom ez, úgy vettem észre. Ma megemlékezéseket tartottak a háborús emlékműnél itt a városban, ami akkora mint egy templom és egy egész park veszi körül, hogy jól kiemelkedjen...Még külön villamosokat is indítottak reggel. Erről nincsenek képeink, de kíváncsi vagyok, így lehet, hogy holnap lesznek.

Nagyon ismeretterjesztőre sikerült ez a mai bejegyzés, remélem nem untattam vele senkit! :)

Folytatás a követlező élmények után.