Rövid kihagyás után...

Rövid kihagyás után újra itt vagyunk.Megint én írok, mert nekem több időm van mint Virágnak. Most már nem csak a sulibajárás a feladat hanem intenzíven keresünk egy helyet ahol külön lakhatunk, és közelebb van a városhoz. Ugyanis kaptunk egy munka ajánlatot, és úgy néz ki mind a ketten egy helyen dolgozhatnánk (bővebben majd később) Előbb legyen meg a lakás, mert hogy ez volt a feltétele hogy dolgozhassunk. Sajnos szegény Virágnak, (meg mostanában nekem is) napi 3 órát oda és ugyanennyit vissza kell hogy utazzunk Melbourne-be, merthogy újra itt lakunk RoseBud-ban a félsziget végén.
A város csodálatos, az idő most nem annyira, olyan 20 fokok vannak csak:) és fúj a szél mindig.

Jan 26 án "Australia day" volt, mint nálunk aug.20-a. Mindenki meg volt őrülve, és dugó volt mindenütt.

Ja és azt elmondanám, hogy ha nálunk ennyi magyar zászlót lengetnének, meg raknának ki kocsikra, motorra stb. akkor már rég el lennénk könyvelve mint nacionalisták. Fúj undorító, hogy lehet ennyire szeretni az országukat, nem is értem... Illetve igen, egy pár példa hogy miért lehet szeretni ezt az országot:
-mert a buszon, metrón ha valakivel szemben ülsz az megkérdezi hova mész, hogy vagy, hogy érzed magad itt Ausztráliában, és vad idegenül sok szerencsét kíván.
-mert mindenki megköszöni a buszon, amikor a sofőr kinyitja az ajtót és leszáll
-mert a buszos letesz ott is ahol nincs megálló és bevárja a csatlakozást!
-mert mindenki kedves és azt mondja hogy nem is akar máshova menni innen, mert imádja a saját országát
-mert mindenki tud dolgozni aki akar, szóval van munka
-a közértekben nem lohol a biztonsági őr a nyakadban és nem néz potenciális tolvajnak.

-szóval mert az emberek nincsenek megkeseredve!