Virág és Roland Rainbow Beach

2016. március 20., vasárnap

egy újabb reggel virradt a paradicsomban...





 egy újabb reggel virradt a paradicsomban... 


tornával kezdtük a napot.


aztán kipróbáltuk az új álomba ringató hintát, ami nagy segitség lesz a későbbiekben.


"teher alatt nő a pálma"


első sétáink egyike...,


Viró kiszabadult a közeli parkba..., egy igazi férfinál persze mindig van kéznél egy kempingszék:)


Drága barátaink Roland és Noémi meglátogattak minket. 


Az évek és a rutin... ma csak félig engedtem a kádat, s lám nyoma sem volt a sirásnak.


megyünk az ágyba 4 óra alvás következik...


de előtte még gyorsan napra forgunk kicsit.


és másnap...
 folytatás következik ne menjetek sehova:)





















2016. március 14., hétfő

Az élet úgy jó ha zajlik


a szeretet tárgya tovább lágyitja szivünket


a sűrűn kimerülő puszikészleteinket naponta többször fel kell tölteni


Sleepy Head szerencsére jó alvó éjszaka csak 2 szer ébreszt, még a felkelés sem könnyű néha


a nyugalomnak azonban gyorsan végeszakadt amikor a viz szagát megéreztük. Apának rendesen kellett küzdeni az elemekkel az első fürdetésnél. És én még azt hittem a viharos tengeren nehéz fönnmaradni. Sűrün küzdöttünk hogy ne váljunk hirtelen tengeralattjáróvá:)


mint az láthattó a nyugalom azonnal beteljesül amint az előrre fölmelegitett fürdőköpeny lágyan körülöleli. Ez nagyon jó érzés. Nem szeretjük a meztelenkedést


a csodálat tárgya napról napra tovább lágyitja anya szivét is


a pocelánbaba álomba zuhant, apa gyorsan előkapta a fényképezőgépet hogy megörökitse a pillanatot


most azt kérditek hogy érzem magam az új szüleimmel..? Van amire még nincsenek szavaim...:)








2016. március 10., csütörtök

a kórháztól a házig

...kezdeti napjaimról irok most nektek. Március 6 án 4:36 kor születtem a Royal Brisbane Hospital-ban, 3708g al és 52.5 cm hosszal. Ilyen boldog voltam az első napomon amikor megtudtam hogy jó kezekben vagyok...


...anya nagyon kimerült volt az első napokban de még igy is nagyon örült, valahányszor a kezébe vett


ellenben amikor másvalaki tette ugyanezt már nem voltam elragadtatva. Képzeljétek rajtam demonstrálták a többi baba előtt hogy kell fürdeni. Milyen buták ezek, mit gondolnak mit csináltam az elmúlt 9 hónapban...


Aztán jött az alvás, meg az alvás, na meg egy kicsit aludtam is közben.



aztán végre eljött a várva várt pillanat anya és apa kiszabaditottak.... :))) 




azóta ismeretlen helyen tartózkodom. Még nem mondták el hogy hol vagyok de a lényeg hogy nagyon jól érzem magam. Ez vagyok itt én Szandra


aztán felébredtem első otthoni reggelemen. Szépen sütött a nap, anya rám mosolygott és a madárkák hangosan csiripeltek. 




Kedvenc időtöltésem: nap imádó vagyok. Minden napomat imádom:) főleg ha alhatok, ám sokszor a hajamnál fogva kell magamat kirángatnom az ágyból hogy fel tudjak kelni.




amikor meg végre sikerül..., na tessék megint elaludtam.


anya azt hiszi ha úgy grimaszol mint én akkor vicces,


ilyenkor apára nézek hátha ő tudja a választ.


de apa is csak csodálkozva néz rám... hát ez vagyok én Szandra. Higyjétek el az élet csodálatos:)























2016. március 9., szerda

levél Szandrától nektek

....hosszu utat tettem meg mire erre a vilagra értem, apa és anya nagyon boldogok hogy megérkeztem. Sosem eleg nekik az a puszi mennyiség mit kérnek tőlem. Apa már pelust is cserélt nekem, szegény nagyon sajnálom mert nagyon büdiket kapkilok mostanában amikor az első korty tejciket iszom. Anyukám is nagyon szeret engem, nagyon jó velük. A szüleim megkértek hogy küldjek nektek pár fotót amit a kórházban csináltak rólam. Ott mindenki állandóan méregetett, tesztelt, kiváncsian nézegetett, de sosem bosszantottak föl annyira hogy orditanom kelljen velük. Ne haragudjatok hogy csukva van a szemem, de még nem hasznalom őket. Remélem mindenkit láthatok velük egyszer akik ezt a bejegyzést olvassák. Nagyon kiváncsi vagyok rátok.
Most megyek aludni, elég sokat alszom mostanában....

.....Szandra

P.S tudom nem irtam a méreteimről de gondolhatjátok hogy nem vagyok olyan kicsi ha ilyen jó levelet tudok irni.














2016. március 3., csütörtök

Évforduló

Még mindig várunk, úgy tűnik, pici babánk nagyon jól érzi magát a külvilág nélkül egyelőre. Mi persze már jobban éreznénk magunkat vele, de ez most az ő döntése :)
Viszont ma ünnepelünk! Pontosan ma 1 éve, hogy a sok éves küzdelem után megkaptuk az állandó tartózkodási engedélyünket - bár ezt sajnos még mindig vízumnak hívják, már nem fog sok idő eltelni, amíg tovább lépünk. Csak még egy kis "Csoda" megérkezésére várunk addig, hogy 3-an legyünk a papírokon :)
Hasonlóan boldog márciust kívánunk mindenkinek.



2016. február 28., vasárnap

Brisbane Botanical Garden




Már nagyon vágytunk a természetre ezért ma délelőtt a hőség előtt elmentünk a Brisbane Botanical Garden-be ahova régen is nagyon szerettünk járni. Ez a hely mindig is hires volt a water dragon jairól, az ősvilágból itt maradt kövületeiről akik egyébként elég jámborak, de ez a figura mivel az étterem állandó vendége agressziv is tud lenni ha sokáig nem esik le semmi az asztal alá. Amúgy a város más pontján is előbukkanak ezek a nagy gyikok szinte majdnem minden parkban vannak.
























2016. február 23., kedd

3..2..1 avagy készen a startra

Apa is megkezdte felkészülését...:)

   

A nap folytatásaképpen pedig elszántuk magunkat egy közös fotózásra...


ez pedig azoknak akik hiányolták az apukát a képről: