Már nagyon vágytunk a természetre ezért ma délelőtt a hőség előtt elmentünk a Brisbane Botanical Garden-be ahova régen is nagyon szerettünk járni. Ez a hely mindig is hires volt a water dragon jairól, az ősvilágból itt maradt kövületeiről akik egyébként elég jámborak, de ez a figura mivel az étterem állandó vendége agressziv is tud lenni ha sokáig nem esik le semmi az asztal alá. Amúgy a város más pontján is előbukkanak ezek a nagy gyikok szinte majdnem minden parkban vannak.
személyes hangulatú blog életünkről Ausztráliában ahogy mi látjuk a helyet és az embereket ahol élünk, ami a legjobb hely a világon.
2016. február 28., vasárnap
Brisbane Botanical Garden
Már nagyon vágytunk a természetre ezért ma délelőtt a hőség előtt elmentünk a Brisbane Botanical Garden-be ahova régen is nagyon szerettünk járni. Ez a hely mindig is hires volt a water dragon jairól, az ősvilágból itt maradt kövületeiről akik egyébként elég jámborak, de ez a figura mivel az étterem állandó vendége agressziv is tud lenni ha sokáig nem esik le semmi az asztal alá. Amúgy a város más pontján is előbukkanak ezek a nagy gyikok szinte majdnem minden parkban vannak.
2016. február 23., kedd
2016. február 19., péntek
előkészületek...
Viró véget nem érő torna gyakorlatokkal, úszással, aqua aerobic-al és sok sétával készül, tartja magát formában elképesztő kitartással ötvözve. A jelenleg két-három hete tartó iszonyú hőség ellenére is. Az iszonyú éjszakai meleget ami akár 30 fok csak légkondival lehet elviselni na és persze ehhez társul a 80% fölötti fülledt párás levegő is.
Közben nagyban zajlik a készülődés babaruhákat vásároltunk, beüzemeltük a nélkülözhetetlen légzésfigyelő készüléket és beszereltük a gyerekülést is a kocsiba. Szóval 3..2..1
Azoknak akik az apukás képeket hiányolják üzenem már nem kell sokat aludniuk...:)
Közben nagyban zajlik a készülődés babaruhákat vásároltunk, beüzemeltük a nélkülözhetetlen légzésfigyelő készüléket és beszereltük a gyerekülést is a kocsiba. Szóval 3..2..1
Azoknak akik az apukás képeket hiányolják üzenem már nem kell sokat aludniuk...:)
2016. február 15., hétfő
Különös látogatók
A mai nap nem az első hogy kedves kis bagoly család (Frogmouth) ül a szomszédos fán. Fejüket előre meresztve, árulkodó szemüket behunyva, az ágra fekve mozdulatlanul pihennek szinte egész nap. Emlékeztetve minket a nyugalom fontosságára a mindennapi életben.
Ez a nap sem maradt el a 30 fok fölötti nappali hőmérséklettől, de legalább nem volt párás a levegő. A délután a legalkalmasabb hogy az ember kiszabaduljon a meleg városból példáúl a közeli Bribie island ra ahova egy hidon lehet átjutni. Igy is tettünk.
A naplemente is gyorsan elért minket. Sajnos is itt a Keleti parton nincs is igazi naplemente a nap gyorsan lezuhan. Mire az ember a fényképezőgépen mindent beállit már majdnem késő is lett. De azért sikerült még egy pelikánt is beúsztassak a képbe. Remélem nem lett túl giccses:)
2016. február 13., szombat
2016. január 27., szerda
Új fejezet
Kedves olvasó barátaink. Mint az várható volt blogunk pár év után újra életre kel mint ahogy egy élet is megszületőben van. Viróval babát várunk Március elején. Már nagyon izgulunk. Elkezdődtek a korházban a szülésre és az első napokra való felkészitések. Egy aranyos kis társaság jött össze, mindenki az első babáját várja. Viróval minden rendben van az itt-ott fájásokat leszámitva. Szerencsére még birja a munkát is de ettől a héttől már csak heti 3 szor négy órában jár be. Én pedig tovább gyűröm új cégem első lépéseit a hajóápolás irányába. Akit érdekel itt megnézheti az oldalt:
http://chiefmate.com.auTovábbra is kövessetek minket ezen a blogon. Nemsokára új fényképekkel.
http://chiefmate.com.auTovábbra is kövessetek minket ezen a blogon. Nemsokára új fényképekkel.
2012. május 13., vasárnap
Oldalak egy mesekönyvből
Kedves továbbra is kitartó blogbejegyzés-keresgélőink!
Szeretném megosztani veletek életünk egyik legnagyobb élményét. Vanuatun jártunk 1 rövid hét erejéig, és bártan állÍthatom, hogy ez volt az eddigi leggyönyörűbb nyaralásunk. A fényképekből nagyon nehéz volt válogatni, de igyekeztem azért, na meg a képaláÍrásokba is sűrÍtettem némi információt.
Hárman utaztunk, Roli barátjával, aki itt van nálunk most egy ideig.
Az útról összefoglalóan annyit, hogy elég random mentünk, nagyon sok tervezés nem volt előre. 1 napot töltöttünk Port Vila-ban (ez a főváros, itt landol a repülő), ahol a megérkezés és kulturális sokk után már másnap mentünk is tovább északra. Ailsa és Bruce (a főnökünk és férje aki még nem hallotta volna a nevüket) ajánlására Pele szigetre szerettün volna átjutni, ami önmagában is kalandol volt, hát még az ott töltött idő! Mobilunk nem volt, Így a buszvezetőnk telefonját kellett elkérnünk, hogy rdeklődjunk, van e szabad széllás a szigeten, és sok felkészülési dőt nem hagytunk nekik, mert a kikötőben voltunk már, amikor telefonáltunk. De szállás volt, (ugyan nem ott, ahova eredetileg mentünk volna, hanem a sziget másik oldalán), jött értünk a megÍgért nevű panziótulajdonos a megÍgért szÍnű kishajóval, és már úton is voltunk. 4 napot töltöttünk ott, a Paradicsomban áram és folyóvÍz nélkül, a teljes kikapcsolódás tehát biztosÍtva volt Az egyetlen hátulütő az étkezés volt, mert úgy tűnt az ottani férfiak nem akkora adagokat fogyasztanak mint mifelénk, Így a fiúk meglehetősen ki voltak éhezve egy jó steak-re a végén már. Bolt vot ugyan, de miután egyszer voltunk ott, ki is fogyaszottuk a kb 5 féle konzerv, 2 keksz- és egyféle gyorsleves készletet. A korallzátony és a halak, a vÍz szÍne és hőmérséklete, a helyiek kevessége, a dzsungel viszont együttesen kárpótoltak ezért az apróságért. A képek magukért beszélnek!
Utolsó 2 napounkat megint Port Vilában töltöttük, ekkor már kalandos keresgélés után (a buszos vitt minket szálláshelytől szálláshelyig....) sikerült egy szuper kis helyet találnunk, ahol ráadásul még magyarok is szálltak meg előttünk nem sokkal! Megkóstoltuk a helyi italt, a kava-t, bejártuk a várost, megnéztük egy csodálatos vÍzesést, és persze rengeteget fényképeztünk.
Egy szó mint száz, felejthetetlen volt.
https://picasaweb.google.com/106500745440189690216/OldalakEgyMesekonyvbolAvagyNyaralasunkVanuatun?authkey=Gv1sRgCKjDurCBy8qvcQ
Szeretném megosztani veletek életünk egyik legnagyobb élményét. Vanuatun jártunk 1 rövid hét erejéig, és bártan állÍthatom, hogy ez volt az eddigi leggyönyörűbb nyaralásunk. A fényképekből nagyon nehéz volt válogatni, de igyekeztem azért, na meg a képaláÍrásokba is sűrÍtettem némi információt.
Hárman utaztunk, Roli barátjával, aki itt van nálunk most egy ideig.
Az útról összefoglalóan annyit, hogy elég random mentünk, nagyon sok tervezés nem volt előre. 1 napot töltöttünk Port Vila-ban (ez a főváros, itt landol a repülő), ahol a megérkezés és kulturális sokk után már másnap mentünk is tovább északra. Ailsa és Bruce (a főnökünk és férje aki még nem hallotta volna a nevüket) ajánlására Pele szigetre szerettün volna átjutni, ami önmagában is kalandol volt, hát még az ott töltött idő! Mobilunk nem volt, Így a buszvezetőnk telefonját kellett elkérnünk, hogy rdeklődjunk, van e szabad széllás a szigeten, és sok felkészülési dőt nem hagytunk nekik, mert a kikötőben voltunk már, amikor telefonáltunk. De szállás volt, (ugyan nem ott, ahova eredetileg mentünk volna, hanem a sziget másik oldalán), jött értünk a megÍgért nevű panziótulajdonos a megÍgért szÍnű kishajóval, és már úton is voltunk. 4 napot töltöttünk ott, a Paradicsomban áram és folyóvÍz nélkül, a teljes kikapcsolódás tehát biztosÍtva volt Az egyetlen hátulütő az étkezés volt, mert úgy tűnt az ottani férfiak nem akkora adagokat fogyasztanak mint mifelénk, Így a fiúk meglehetősen ki voltak éhezve egy jó steak-re a végén már. Bolt vot ugyan, de miután egyszer voltunk ott, ki is fogyaszottuk a kb 5 féle konzerv, 2 keksz- és egyféle gyorsleves készletet. A korallzátony és a halak, a vÍz szÍne és hőmérséklete, a helyiek kevessége, a dzsungel viszont együttesen kárpótoltak ezért az apróságért. A képek magukért beszélnek!
Utolsó 2 napounkat megint Port Vilában töltöttük, ekkor már kalandos keresgélés után (a buszos vitt minket szálláshelytől szálláshelyig....) sikerült egy szuper kis helyet találnunk, ahol ráadásul még magyarok is szálltak meg előttünk nem sokkal! Megkóstoltuk a helyi italt, a kava-t, bejártuk a várost, megnéztük egy csodálatos vÍzesést, és persze rengeteget fényképeztünk.
Egy szó mint száz, felejthetetlen volt.
https://picasaweb.google.com/106500745440189690216/OldalakEgyMesekonyvbolAvagyNyaralasunkVanuatun?authkey=Gv1sRgCKjDurCBy8qvcQ
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





