Virág és Roland Rainbow Beach

2016. február 19., péntek

előkészületek...

Viró véget nem érő torna gyakorlatokkal, úszással, aqua aerobic-al és sok sétával készül, tartja magát formában elképesztő kitartással ötvözve. A jelenleg két-három hete tartó iszonyú hőség ellenére is. Az iszonyú éjszakai meleget ami akár 30 fok csak légkondival lehet elviselni na és persze ehhez társul a 80% fölötti fülledt párás levegő is.


Közben nagyban zajlik a készülődés babaruhákat vásároltunk, beüzemeltük a nélkülözhetetlen légzésfigyelő készüléket és beszereltük a gyerekülést is a kocsiba. Szóval 3..2..1


Azoknak akik az apukás képeket hiányolják üzenem már nem kell sokat aludniuk...:)

2016. február 15., hétfő

Különös látogatók

A mai nap nem az első hogy kedves kis bagoly család (Frogmouth) ül a szomszédos fán. Fejüket előre meresztve, árulkodó szemüket behunyva, az ágra fekve mozdulatlanul pihennek szinte egész nap. Emlékeztetve minket a nyugalom fontosságára a mindennapi életben.


Ez a nap sem maradt el a 30 fok fölötti nappali hőmérséklettől, de legalább nem volt párás a levegő. A délután a legalkalmasabb hogy az ember kiszabaduljon a meleg városból példáúl a közeli Bribie island ra ahova egy hidon lehet átjutni. Igy is tettünk. 


A naplemente is gyorsan elért minket. Sajnos is itt a Keleti parton nincs is igazi naplemente a nap gyorsan lezuhan. Mire az ember a fényképezőgépen mindent beállit már majdnem késő is lett. De azért sikerült még egy pelikánt is beúsztassak a képbe. Remélem nem lett túl giccses:)






2016. február 13., szombat

The perfect place to relax

Ma találtunk egy csodálatos parkot a rengeteg közül ami a környékünkön van. Tettünk egy nagy sétét Pocaklakóval együtt aki ma igen aktiv volt ma anya hasában. Mindenkinek nagy sziveket küldünk e csodálatos várakozásokkal teli időszakunk utolsó heteiből.


2016. január 27., szerda

Új fejezet

Kedves olvasó barátaink. Mint az várható volt blogunk pár év után újra életre kel mint ahogy egy élet is megszületőben van. Viróval babát várunk Március elején. Már nagyon izgulunk. Elkezdődtek a korházban a szülésre és az első napokra való felkészitések. Egy aranyos kis társaság jött össze, mindenki az első babáját várja. Viróval minden rendben van az itt-ott fájásokat leszámitva. Szerencsére még birja a munkát is de ettől a héttől már csak heti 3 szor négy órában jár be. Én pedig tovább gyűröm új cégem első lépéseit a hajóápolás irányába. Akit érdekel itt megnézheti az oldalt:
http://chiefmate.com.auTovábbra is kövessetek minket ezen a blogon. Nemsokára új fényképekkel.

2012. május 13., vasárnap

Oldalak egy mesekönyvből

Kedves továbbra is kitartó blogbejegyzés-keresgélőink!

Szeretném megosztani veletek életünk egyik legnagyobb élményét. Vanuatun jártunk 1 rövid hét erejéig, és bártan állÍthatom, hogy ez volt az eddigi leggyönyörűbb nyaralásunk. A fényképekből nagyon nehéz volt válogatni, de igyekeztem azért, na meg a képaláÍrásokba is sűrÍtettem némi információt.
Hárman utaztunk, Roli barátjával, aki itt van nálunk most egy ideig.
Az útról összefoglalóan annyit, hogy elég random mentünk, nagyon sok tervezés nem volt előre. 1 napot töltöttünk Port Vila-ban (ez a főváros, itt landol a repülő), ahol a megérkezés és kulturális sokk után már másnap mentünk is tovább északra. Ailsa és Bruce (a főnökünk és férje aki még nem hallotta volna a nevüket) ajánlására Pele szigetre szerettün volna átjutni, ami önmagában is kalandol volt, hát még az ott töltött idő! Mobilunk nem volt, Így a buszvezetőnk telefonját kellett elkérnünk, hogy rdeklődjunk, van e szabad széllás a szigeten, és sok felkészülési dőt nem hagytunk nekik, mert a kikötőben voltunk már, amikor telefonáltunk. De szállás volt, (ugyan nem ott, ahova eredetileg mentünk volna, hanem a sziget másik oldalán), jött értünk a megÍgért nevű panziótulajdonos a megÍgért szÍnű kishajóval, és már úton is voltunk. 4 napot töltöttünk ott, a Paradicsomban áram és folyóvÍz nélkül, a teljes kikapcsolódás tehát biztosÍtva volt Az egyetlen hátulütő az étkezés volt, mert úgy tűnt az ottani férfiak nem akkora adagokat fogyasztanak mint mifelénk, Így a fiúk meglehetősen ki voltak éhezve egy jó steak-re a végén már. Bolt vot ugyan, de miután egyszer voltunk ott, ki is fogyaszottuk a kb 5 féle konzerv, 2 keksz- és egyféle gyorsleves készletet. A korallzátony és a halak, a vÍz szÍne és hőmérséklete, a helyiek kevessége, a dzsungel viszont együttesen kárpótoltak ezért az apróságért. A képek magukért beszélnek!
Utolsó 2 napounkat megint Port Vilában töltöttük, ekkor már kalandos keresgélés után (a buszos vitt minket szálláshelytől szálláshelyig....) sikerült egy szuper kis helyet találnunk, ahol ráadásul még magyarok is szálltak meg előttünk nem sokkal! Megkóstoltuk a helyi italt, a kava-t, bejártuk a várost, megnéztük egy csodálatos vÍzesést, és persze rengeteget fényképeztünk.
Egy szó mint száz, felejthetetlen volt.

https://picasaweb.google.com/106500745440189690216/OldalakEgyMesekonyvbolAvagyNyaralasunkVanuatun?authkey=Gv1sRgCKjDurCBy8qvcQ

2012. január 6., péntek

Képes úti-beszámoló

Nagyon-nagyon régen nem jelentkeztünk itt a blogon, most mégis Írnék egy pár sort azoknak, akik esetleg még belekukkantanának néha, új kalandokra várva :) Hát most bizony volt kaland. Fölhúztuk a nyúlcipőt (na jó, csak bepakoltunk a kocsiba), és útnak eredtünk egy hétre karácsony másnapján. Kempingeztünk, most először Ausztráliában. LeÍrás helyett inkább belinkelem a képes útibeszámolónkat. Igyekeztem minél több infót Írni a képek alá, lényeg a lényeg, nézzétek meg őket, igazán gyönyörű út volt.
https://picasaweb.google.com/106500745440189690216?authkey=Gv1sRgCLaZ9L3QvpzxIQ

2011. július 9., szombat

Ausztrália rabul ejtett minket

Igen pont az ez alatti bejegyzésnél lehet olvasni hogy nem jövünk vissza most mégis úgy alakult Murphy törvénye szerint hogy az utosló pillanatban az Istenek még itt tartanak minket legalább 1 évig ugyanis lett stabil és jól fizető munkánk. Meg különben is kinek van kedve egymás után két telet lehúzni, persze a Queensland-i tél inkább egy otthoni szép meleg tavasz nem is kivánhatnék szebb telet. Szóval teljes elkeseredésünkből átfordultunk egy optimistább hangulatba és újra szépnek látjuk a világot. Ne legyenek illúziói senkinek az itteni élet sem egyszerű, de most egy kicsit kiszámithatóbbnak tűnik:) Persze ez nem befolyásolja azt hogy nyár végén hazamegyünk egy hónapra, pontosabban aug30-szept30 ig, és mindenkivel szeretnénk találkozni!