Új fejezet

Kedves olvasó barátaink. Mint az várható volt blogunk pár év után újra életre kel mint ahogy egy élet is megszületőben van. Viróval babát várunk Március elején. Már nagyon izgulunk. Elkezdődtek a korházban a szülésre és az első napokra való felkészitések. Egy aranyos kis társaság jött össze, mindenki az első babáját várja. Viróval minden rendben van az itt-ott fájásokat leszámitva. Szerencsére még birja a munkát is de ettől a héttől már csak heti 3 szor négy órában jár be. Én pedig tovább gyűröm új cégem első lépéseit a hajóápolás irányába. Akit érdekel itt megnézheti az oldalt:
http://chiefmate.com.auTovábbra is kövessetek minket ezen a blogon. Nemsokára új fényképekkel.

Oldalak egy mesekönyvből

Kedves továbbra is kitartó blogbejegyzés-keresgélőink!

Szeretném megosztani veletek életünk egyik legnagyobb élményét. Vanuatun jártunk 1 rövid hét erejéig, és bártan állÍthatom, hogy ez volt az eddigi leggyönyörűbb nyaralásunk. A fényképekből nagyon nehéz volt válogatni, de igyekeztem azért, na meg a képaláÍrásokba is sűrÍtettem némi információt.
Hárman utaztunk, Roli barátjával, aki itt van nálunk most egy ideig.
Az útról összefoglalóan annyit, hogy elég random mentünk, nagyon sok tervezés nem volt előre. 1 napot töltöttünk Port Vila-ban (ez a főváros, itt landol a repülő), ahol a megérkezés és kulturális sokk után már másnap mentünk is tovább északra. Ailsa és Bruce (a főnökünk és férje aki még nem hallotta volna a nevüket) ajánlására Pele szigetre szerettün volna átjutni, ami önmagában is kalandol volt, hát még az ott töltött idő! Mobilunk nem volt, Így a buszvezetőnk telefonját kellett elkérnünk, hogy rdeklődjunk, van e szabad széllás a szigeten, és sok felkészülési dőt nem hagytunk nekik, mert a kikötőben voltunk már, amikor telefonáltunk. De szállás volt, (ugyan nem ott, ahova eredetileg mentünk volna, hanem a sziget másik oldalán), jött értünk a megÍgért nevű panziótulajdonos a megÍgért szÍnű kishajóval, és már úton is voltunk. 4 napot töltöttünk ott, a Paradicsomban áram és folyóvÍz nélkül, a teljes kikapcsolódás tehát biztosÍtva volt Az egyetlen hátulütő az étkezés volt, mert úgy tűnt az ottani férfiak nem akkora adagokat fogyasztanak mint mifelénk, Így a fiúk meglehetősen ki voltak éhezve egy jó steak-re a végén már. Bolt vot ugyan, de miután egyszer voltunk ott, ki is fogyaszottuk a kb 5 féle konzerv, 2 keksz- és egyféle gyorsleves készletet. A korallzátony és a halak, a vÍz szÍne és hőmérséklete, a helyiek kevessége, a dzsungel viszont együttesen kárpótoltak ezért az apróságért. A képek magukért beszélnek!
Utolsó 2 napounkat megint Port Vilában töltöttük, ekkor már kalandos keresgélés után (a buszos vitt minket szálláshelytől szálláshelyig....) sikerült egy szuper kis helyet találnunk, ahol ráadásul még magyarok is szálltak meg előttünk nem sokkal! Megkóstoltuk a helyi italt, a kava-t, bejártuk a várost, megnéztük egy csodálatos vÍzesést, és persze rengeteget fényképeztünk.
Egy szó mint száz, felejthetetlen volt.

https://picasaweb.google.com/106500745440189690216/OldalakEgyMesekonyvbolAvagyNyaralasunkVanuatun?authkey=Gv1sRgCKjDurCBy8qvcQ

Képes úti-beszámoló

Nagyon-nagyon régen nem jelentkeztünk itt a blogon, most mégis Írnék egy pár sort azoknak, akik esetleg még belekukkantanának néha, új kalandokra várva :) Hát most bizony volt kaland. Fölhúztuk a nyúlcipőt (na jó, csak bepakoltunk a kocsiba), és útnak eredtünk egy hétre karácsony másnapján. Kempingeztünk, most először Ausztráliában. LeÍrás helyett inkább belinkelem a képes útibeszámolónkat. Igyekeztem minél több infót Írni a képek alá, lényeg a lényeg, nézzétek meg őket, igazán gyönyörű út volt.
https://picasaweb.google.com/106500745440189690216?authkey=Gv1sRgCLaZ9L3QvpzxIQ

Ausztrália rabul ejtett minket

Igen pont az ez alatti bejegyzésnél lehet olvasni hogy nem jövünk vissza most mégis úgy alakult Murphy törvénye szerint hogy az utosló pillanatban az Istenek még itt tartanak minket legalább 1 évig ugyanis lett stabil és jól fizető munkánk. Meg különben is kinek van kedve egymás után két telet lehúzni, persze a Queensland-i tél inkább egy otthoni szép meleg tavasz nem is kivánhatnék szebb telet. Szóval teljes elkeseredésünkből átfordultunk egy optimistább hangulatba és újra szépnek látjuk a világot. Ne legyenek illúziói senkinek az itteni élet sem egyszerű, de most egy kicsit kiszámithatóbbnak tűnik:) Persze ez nem befolyásolja azt hogy nyár végén hazamegyünk egy hónapra, pontosabban aug30-szept30 ig, és mindenkivel szeretnénk találkozni!

AUG 29.

Igen ez az a dátum amikor innen az utolsó bejegyzést irhatjuk, ugyanis úgy döntöttünk hogy most már elég stabil a magyar gazdaság ahhoz hogy elbirja a hazaköltözésünket, amit nem tervezünk 1 hónapnál hosszabbra, mert utána London vár minket tárt karokkal.

Hosszú hallgatásunknak több oka volt, elsősorban hogy kompjúter nélkül nehéz blogot irni ez ugyanis 2 szer elromlott, megjárta Sydney-t, közben 2-3 hétre nélkülözni kellett. Ja igen a szintén garanciális fényképezőgépünk is 2 szeres cserére szorult, a Dremelről és a polirozógépemről nem is beszélek. Azt hiszem az Ausztráloknak minden szart eladnak a közeli Kinából, csakúgy mint nekünk otthon. Szóval az itteni történetünk pár hónap múlva lezárul és remélhetőleg egy másik meg elkezdődik. Már nagyon várjuk hogy mindenkit láthassunk otthon!

Visszajöttünk :)

Igen, igen: három hét vérakozás után végre megszerelték a gépünket, és közben még az internetet is sikerült beköttetni, Így megint kommunikáció-képesek vagyunk.

Eltununk egy darabig!

Gyors bejegyzes kedves midnenki figyelmebe, ekezetek nelkul...
Sajnos a kivalo atlag termekminosegnek koszonhetoen, a novemberben vasarolt laptopunkkal maris van egy kis gebasz, igy most itthagyjuk a boltban, ahol vettuk, ok elkuldik a gyartohoz, es remelhetoleg mar 2-3 het mulva vissza is kapjuk. Hat remek....
Ez ido alatt majd igyekszunk viszont jo sok elmenyt osszegyujteni, hogy majd ne ures csevegessel jelentkezzunk. Ha valaki nagyon szeretne minket elerni, vezetekes telefont tudunk hivni, ill emailt muszaj lesz neznunk, annyira azert nem tudunk mar kiesni a 21.szazad korforgasabol :)
Ma's.
Legutobb arrol irtam, hogy elkoltoztunk. Igen, szepitgetjuk a "kis" kertunket azota is, Roli fuvesit, talajt cserel, lazit, bozotot irt, es minden ilyesmi. Szerencsere Julien is pontosan ugyanolyan kulteri aktiv, igy egyutt nagyon jokat muvelnek a kerttel. Van mar kis zoldseges kert is, es viragok, novenyek. A pokokat azota is irtjuk, nem fognak szerintem sokaig a haz kozeleben maradni. :))  Az utobbi 3 napban a levagott agakat tuzelgettek a fiuk, illetve szombat este megkostoltunk egy igazi ausztral tabortuz-bolondsagot. Ezek itt a pillecukrot tuzik nyarsra, es megolvasztjak a tuz folott - nem is annyira rossz, mint amennyire bizarr a gondolata! Valaszul mi is megmutattuk a jo kis hamuban sult krumplit, nagyon izlett a sracoknak (sracok alatt a lakotarsaink = part ertem, remelem mindenki tudja:) ). Meg annyit roluk, hogy elkepesztoen aranyosak! Csinaltunk egy kis szulinapi parti szeruseget - tortaval es rengeteg hazilag gyurt pizzaval. Ez is nagyon jol sikerult, sot a napot ok inditottak, ugyanis amikor reggel kinyitottam az ajtot, ott vart 24 lufi a folyoson...raadasul ugy volt 24, hogy meg sem szamoltak. Ennyire kedves gesztust meg sose kaptam a szulinapom napjan :) Kozben megy a munka is tovabb, neha minden rendezveny egyszerre van, neha meg semmi nem tortenik egy darabig. De hat ilyen az elet. Itt, Brisbane-ben, 2011ben :)
Na majd jelentkezunk, remeljuk nem olyan sokara. Puszi mindnekinek!