Virág és Roland Rainbow Beach

2010. október 11., hétfő

Ilyen es ehhez hasonlo marhasagok kaphatoak mostanaban a"Coles"- ban, meg mar vagy 1 honapja a karacsonyi diszek is megtalalhatoak kozvetlenul a parti grill sutok mellett. Erdekes lesz ez a karacsony nyari melegben. Remelem meg fogunk foni a melegben mint ez az ordog. Vajon ki lehet?

2010. október 8., péntek

Cim nelkul

Tobbszori reklamacio utan ujra jelentkezunk, bar egyenlore ekezet nelkul, merthogy kellett egy uj laptop-ot vennunk miutan a regi megadta magat a tobbszori virusos tamadasoknak.
Nem is tudom hol kezdjem, eloszor is a tavasz meg csak mutatoba erkezett meg, a multkor mert azota ujra elromlott az ido.
Ma nagy elmeny ert, mert 9 honap utan magyar vendegekkel talalkoztam. Az egyik egy 52-ben diszidalt bacsika akit a kommunistak rugtak ki, most volt 92 eves, a masik egy 4 fos tarsasag volt akik csak turistaskodtak, hat gondolom volt mit a tejbe apritaniuk otthon. Egyebkent ok is azt mondtak hogy kengurut csak mutatoban elgazolva az ut mellett lattak. Lehet hogy azokat is ugy tettek oda. Mindenesetre nagyon orultek az imformacioknak amit adtam nekik es annak is hogy magyarul rendelhettek nalam. Egy masik helyi torzsvendegunk meg a vorosiszaprol szamolt be nekem amit allitolag itt is mutattak a mediakban. En nem tudom mi nem nagyon nezunk tv-t. A masik jo hir hogy megis belevagunk eszaknak, ugy latszik nincsenek veletlenek. Virag valamelyik nap idegesen jott haza hogy foemeltek 500 - al a tandijat, es a villamoson hazafele eldontottuk belevagunk. Foljebb az egyenlito kornyeken nem ilyen kiszamithatatlan az ido mint itt lenn Down Under -ben, meg olyan iskolat fogunk kersni ahol nem emelhetik kenyuk kedvuk szerint a tandijat. Kollegaim, de a Virag ismerosei sem hallottak meg ilyet pedig sokan kozoluk szinten itt tanulnak raadasul joval kevesebbet fizetnek.
Tobbszori befulladas utan kenytelen voltam venni egy maszkot a gyongyhazcsiszolashoz amiben ugy nezek ki mint egy katasztrofavedelmis. Kezd egesz szep kollekciom lenni a gyonhaz ekszerekbol. Majd idovel fotok is fel fognak kerulni.

2010. szeptember 28., kedd

esős reggel a South Bank-en

Aki tudja hogy mi ez a madár megírhatná nekem a nevét, majd mindennap látom főleg a vízben lebukva érdekesen úszik úgy hogy csak a nyaka lóg ki a vízből. Szegény a tőlem való félelméből összefosta magát, lsd. alatta:) Volt is mitől féljen hiszen mindketten madarak vagyunk. Na hát akkor mára megint egy újabb madár, csak ezt én támadtam meg orvul.


Kieg.: egy kis segítséggel, a madár neve tehát: "Kormoránusz Ausztropitekusz Idiot" :)


 

2010. szeptember 27., hétfő

Hát ez óriási... ezek tudják hogy kell pénzt csinálni. Megismétlik a footy döntőt mert olyan szabályuk van hogy a grand final-ban nem lehet döntetlen. Az egész footy történetében ez volt a harmadik ilyen eset, majd mindenki elvesztette a pénzét, mert ugye itt mindenki mindenre fogad, nem baj a jövő héten is elfogják. Ezenkívűl a belvárosi boltok, így mi is örülhetünk, mert jön a második roham most 7 végén. Egyébként hamarosan kezdődik a Melbourne Cup is, ami lóversenyt takar és erre az időre épp egy óriási sáska rohamot várnak(igazi)nem vicc! Most próbálják kitalálni hogy még mielőtt kikelnek valahogy elpusztítsák őket. Ezenkívűl van egy madárfajta fekete-fehérben pompázik és zuhanórepülésben támadja a bicklistákat-óriási. Már ki is tették a figyelmeztető táblákat itt a Royal parkban. Egyébként mi még élünk. Az idő ma fantasztikusan jó volt 25 fok!!Napsütés!!Jön a jóidő!!!Éjjel már nyitott ablak, no ágyfűtés!!!
Ja, a lakótársunk bejelentette hogy a jövő héten Londonba megy 1 hónapra , úgyhogy aki akar jöhet Melbourne-be szívesen látjuk, ágy is van!

2010. szeptember 20., hétfő

Életkép, helyesbítve

2 dolgot azért meghagyok a tegnapi bejegyzésből: azt. hogy a nap summája, jó hírek, jó érzések, és 6,5 perc napsütés, mert így volt. A többit viszont törtöltem, mert nem gondoltam, hogy ilyen súlyos hangvételű lesz leírva... persze, a "kedves" érintett ismerete nélkül nehéz is elképzelni a szitut, szóval elnézést ezért!
Nincs egyébként semmiféle baj, minden megy a maga kis kerékvágásában. Folynak a dolgos hétköznapok (Roli megint vagy 7 napot dolgozik zsinórban - tényleg szeretik!), és én is 9-et a szállodában. :))) Aminek nagyon nagyon nagyon örülök - tegnap kaptam az eheti munkabeosztást, amin 7 napból 6-szor szerepelt a nevem. Dolgozom majd az étteremben is, ami külön minőségbeli változást jelent, és nagyon várom az elkövetlező heteket. Reméljük, addigra a tavasz is megjön.
Ennek a sok munkás napnak csak az a hátulütője, hogy ritkán jutunk el a műhelybe, pláne együtt, pedig nagyon mennénk már. Valahogy úgy érzem, kicsit függőséget tud okozni az, ahogy látod, amikor a ronda, koszos, szürke kagylóhéj alól előtűnik a fényes, gyönyörű felület....
E hét pénteken érdekes esemény szemtanúi leszünk, tegnap hallottam róla. Már írtunk róla, ha jól emlékszem, hogy itt mindenki (de tényleg mindenki) teljesen odavan a footy-ért. Egy-egy meccs annyira békésen zajlik áltlában, hogy európai szemmel akár még unalmasnak is tűnhet. Egymás melletti széken ülnek mindenféle incidens nélkül a két csapat drukkerei, akik egyébként mindenféle korosztály tagjai, az egészen kicsiktől a 70-80 évesekig. Egy-egy meccsnapon a villamos, amivel általában éjjel 11-kor jövök hazafelé, zsúfolásig meg szokott telni. Na szóval ilyen szokások mellé adjunk hozzá egy Grand Final záróeseményt, több ezer (tízezer?) utcákon vonuló szurkolót, zsúfolásig telt vendégltóhelyeket, óriáskivetítőket, és a BÉKÉS hangulatot... Nagyon kíváncsi vagyok! :)

Csak két képet böngésztem a tavalyi eseményről: tényleg minden korosztály ott volt!

2010. szeptember 15., szerda

Eső.eső, eső

Rövid elmaradás után újra itt. Én nem tudom hogy tud ennyi eső esni ebben az országban, de most már kezdem unni. Ugyebár itt az egyik legnagyobb business a víztartályok gyártása és forgalmazása, mert hogy állítólag vízhiánnyal küszködnek, ehhez képest kb 2 hónapja folyamatosan kisebb nagyobb megszakításokkal folyamatosan esik. Tegnap volt hosszú idő óta az első nap hogy egyáltalán nem volt felhő az égen, mármint ahol lakunk. A Virág elindult itthonról gyönyörű napsütésben és mire beért a városba eső, szél és hideg volt. Nem tudom eléggé érzékeltetni hogy milyen rossz ez, mert nem tudunk hogy öltözködni. Tudom hogy otthon is elég változékony az idő, de ott legalább két front között eltelik néhány nap. Na itt ez néhány óra. Ez itt a bökkenő. Hát megint az időjárás lett a központi téma, de szeretném már ha nem csak erről kellene írjak. Egyébként jól vagyunk. Még szerencse hogy mind a ketten sokat dolgozunk és nem érdekel annyira ez a dolog. Csak az a bosszantó hogy ha végre szabadnaposak vagyunk mind a ketten, akkor sem tudunk kimenni a szabadba.

2010. szeptember 5., vasárnap

Winter night out after work...

A multikulti csapat. Jobbra Lexy Nepálból, hátul balra Wendy Dél Korea, mellette Kenza Marokkó és az egyetlen Aussie supervisor-unk Jess. És Virág hol van, joggal kérdezhetné meg bárki, hát ő csinálta a képet:) Ritkán megyünk el a csapattal mulatni, mert nem nagyon van erőnk, pláne ha másnap dolgoznunk kell. De szerencsére van a közelben egy P.J. O'Brian nevű Ír kocsma ahova át tudunk sétálni. Az itteni biztonsági őrök is nálunk kávéznak és amikor ide jövünk mindig viccesen megjegyezzük nekik a kávét amit szoktak inni. Egyébként vicces mert lassan minden törzsvendéget úgy hívunk amilyen kávét szoktak inni. Nézd jön a "Large Long Black-3 sugar", aha meg itt van a "Skinny week Latte" is. Ja és már előléptem, kávét is főzhetek és úgy tűnik nem is túl rossz amit csinálok, mert jók a visszajelzések. Ma apák napja volt, de elmaradt a szokásos roham. Bezzeg anyák napján...

Na, akkor most itt én is bekapcsolódom egy kicsit, hosszú idő után. Mostanában azért nem írok, mert nincs nagyon extra mondanivalóm, Roli meg beszámol minden történésről, mielőtt én leülhetnék a géphez. Az apák napjához viszont van néhány szavam.... én ma a kávézóban dolgoztam, összesen 5 órát, de úgy éreztem, mintha egy legalább 10 órás nap lett volna. Délelőtt 10-re mentem, és egész pontosan fél 3ig meg sem álltam. Vizet inni is csak futtában volt időm, talán kétszer. Annyian voltak, hogy már délelőtt elfogytak a kistányérjaink, amiken a sütit, muffint, croissant-okat szolgáljuk fel. Volt olyan időszak, hogy egész egyszerűen nem volt poharunk. A kávékhoz talán azért volt elég, mert sokat csináltunk elvitelre, de vizet, narancslét (amit frissen facsarunk), ice chocolate-et, milkshake-et volt, hogy csak gyors kézi pohármosás után tudtunk kivinni... Folyamatosan, ragadozómadarak módjára halásztuk el a vendégek elől a megüresedő dolgokat. Egész egyszerűen elképesztően sokan voltak nálunk, pedig az utcáról betévedő ember nem gondolná, hogy ezen a helyen ennyien képesek megfordulni. A konyhán a fiúk elképesztő teljesítményt nyújtottak ma, bár a kiszolgálás jelentősen lelassult. Volt vendég, aki több, mint 1 órát várt a rendelésére, mert annyi volt.... Én azért büszke vagyok a szakácsékra, mert ma is csak ketten (+1 kisegítő) voltak, mint mindig (ráadásul a shef-ünk lábsérült, otthon kellene feküdnie még 2 hétig). És magunkra, lányokra is - mi 4en álltuk a sarat. Így hát a mai megérdemelt pihenésemet én folytatom is holnap, teljes egész napos szabadnapom lévén.... Nem emlékszem, mikor volt ilyen utoljára, és nem tudom, mikor lesz legközelebb, úgyhogy most jól kihasználom.  :)
Más: külön bejegyzést akartam ennek létrehozni, de most ide bezsúfolom inkább. El vagyok ájulva az itteni virágkollekiótól. Ma láttam először gyöngyvirágot. Szép volt, bár kissé furcsa módon hosszú szár végén lógtak a harangocskák. Ezen kívül, hogy a virágok is érzékeltessék a melbourne-i "egy nap alatt 4 évszak" különlegességet, egyszerre nyílik a nálunk tavaszi ibolya és mandulafa, a május végi tulipánfa, a nyári muskátli, és az őszi, temetői virágok. Emellett persze folyamatosan érik a citrom és a mandarin a házak udvarában lévő fákon... Tényleg elképesztő, na. :)