Életkép, helyesbítve

2 dolgot azért meghagyok a tegnapi bejegyzésből: azt. hogy a nap summája, jó hírek, jó érzések, és 6,5 perc napsütés, mert így volt. A többit viszont törtöltem, mert nem gondoltam, hogy ilyen súlyos hangvételű lesz leírva... persze, a "kedves" érintett ismerete nélkül nehéz is elképzelni a szitut, szóval elnézést ezért!
Nincs egyébként semmiféle baj, minden megy a maga kis kerékvágásában. Folynak a dolgos hétköznapok (Roli megint vagy 7 napot dolgozik zsinórban - tényleg szeretik!), és én is 9-et a szállodában. :))) Aminek nagyon nagyon nagyon örülök - tegnap kaptam az eheti munkabeosztást, amin 7 napból 6-szor szerepelt a nevem. Dolgozom majd az étteremben is, ami külön minőségbeli változást jelent, és nagyon várom az elkövetlező heteket. Reméljük, addigra a tavasz is megjön.
Ennek a sok munkás napnak csak az a hátulütője, hogy ritkán jutunk el a műhelybe, pláne együtt, pedig nagyon mennénk már. Valahogy úgy érzem, kicsit függőséget tud okozni az, ahogy látod, amikor a ronda, koszos, szürke kagylóhéj alól előtűnik a fényes, gyönyörű felület....
E hét pénteken érdekes esemény szemtanúi leszünk, tegnap hallottam róla. Már írtunk róla, ha jól emlékszem, hogy itt mindenki (de tényleg mindenki) teljesen odavan a footy-ért. Egy-egy meccs annyira békésen zajlik áltlában, hogy európai szemmel akár még unalmasnak is tűnhet. Egymás melletti széken ülnek mindenféle incidens nélkül a két csapat drukkerei, akik egyébként mindenféle korosztály tagjai, az egészen kicsiktől a 70-80 évesekig. Egy-egy meccsnapon a villamos, amivel általában éjjel 11-kor jövök hazafelé, zsúfolásig meg szokott telni. Na szóval ilyen szokások mellé adjunk hozzá egy Grand Final záróeseményt, több ezer (tízezer?) utcákon vonuló szurkolót, zsúfolásig telt vendégltóhelyeket, óriáskivetítőket, és a BÉKÉS hangulatot... Nagyon kíváncsi vagyok! :)

Csak két képet böngésztem a tavalyi eseményről: tényleg minden korosztály ott volt!

Eső.eső, eső

Rövid elmaradás után újra itt. Én nem tudom hogy tud ennyi eső esni ebben az országban, de most már kezdem unni. Ugyebár itt az egyik legnagyobb business a víztartályok gyártása és forgalmazása, mert hogy állítólag vízhiánnyal küszködnek, ehhez képest kb 2 hónapja folyamatosan kisebb nagyobb megszakításokkal folyamatosan esik. Tegnap volt hosszú idő óta az első nap hogy egyáltalán nem volt felhő az égen, mármint ahol lakunk. A Virág elindult itthonról gyönyörű napsütésben és mire beért a városba eső, szél és hideg volt. Nem tudom eléggé érzékeltetni hogy milyen rossz ez, mert nem tudunk hogy öltözködni. Tudom hogy otthon is elég változékony az idő, de ott legalább két front között eltelik néhány nap. Na itt ez néhány óra. Ez itt a bökkenő. Hát megint az időjárás lett a központi téma, de szeretném már ha nem csak erről kellene írjak. Egyébként jól vagyunk. Még szerencse hogy mind a ketten sokat dolgozunk és nem érdekel annyira ez a dolog. Csak az a bosszantó hogy ha végre szabadnaposak vagyunk mind a ketten, akkor sem tudunk kimenni a szabadba.

Winter night out after work...

A multikulti csapat. Jobbra Lexy Nepálból, hátul balra Wendy Dél Korea, mellette Kenza Marokkó és az egyetlen Aussie supervisor-unk Jess. És Virág hol van, joggal kérdezhetné meg bárki, hát ő csinálta a képet:) Ritkán megyünk el a csapattal mulatni, mert nem nagyon van erőnk, pláne ha másnap dolgoznunk kell. De szerencsére van a közelben egy P.J. O'Brian nevű Ír kocsma ahova át tudunk sétálni. Az itteni biztonsági őrök is nálunk kávéznak és amikor ide jövünk mindig viccesen megjegyezzük nekik a kávét amit szoktak inni. Egyébként vicces mert lassan minden törzsvendéget úgy hívunk amilyen kávét szoktak inni. Nézd jön a "Large Long Black-3 sugar", aha meg itt van a "Skinny week Latte" is. Ja és már előléptem, kávét is főzhetek és úgy tűnik nem is túl rossz amit csinálok, mert jók a visszajelzések. Ma apák napja volt, de elmaradt a szokásos roham. Bezzeg anyák napján...

Na, akkor most itt én is bekapcsolódom egy kicsit, hosszú idő után. Mostanában azért nem írok, mert nincs nagyon extra mondanivalóm, Roli meg beszámol minden történésről, mielőtt én leülhetnék a géphez. Az apák napjához viszont van néhány szavam.... én ma a kávézóban dolgoztam, összesen 5 órát, de úgy éreztem, mintha egy legalább 10 órás nap lett volna. Délelőtt 10-re mentem, és egész pontosan fél 3ig meg sem álltam. Vizet inni is csak futtában volt időm, talán kétszer. Annyian voltak, hogy már délelőtt elfogytak a kistányérjaink, amiken a sütit, muffint, croissant-okat szolgáljuk fel. Volt olyan időszak, hogy egész egyszerűen nem volt poharunk. A kávékhoz talán azért volt elég, mert sokat csináltunk elvitelre, de vizet, narancslét (amit frissen facsarunk), ice chocolate-et, milkshake-et volt, hogy csak gyors kézi pohármosás után tudtunk kivinni... Folyamatosan, ragadozómadarak módjára halásztuk el a vendégek elől a megüresedő dolgokat. Egész egyszerűen elképesztően sokan voltak nálunk, pedig az utcáról betévedő ember nem gondolná, hogy ezen a helyen ennyien képesek megfordulni. A konyhán a fiúk elképesztő teljesítményt nyújtottak ma, bár a kiszolgálás jelentősen lelassult. Volt vendég, aki több, mint 1 órát várt a rendelésére, mert annyi volt.... Én azért büszke vagyok a szakácsékra, mert ma is csak ketten (+1 kisegítő) voltak, mint mindig (ráadásul a shef-ünk lábsérült, otthon kellene feküdnie még 2 hétig). És magunkra, lányokra is - mi 4en álltuk a sarat. Így hát a mai megérdemelt pihenésemet én folytatom is holnap, teljes egész napos szabadnapom lévén.... Nem emlékszem, mikor volt ilyen utoljára, és nem tudom, mikor lesz legközelebb, úgyhogy most jól kihasználom.  :)
Más: külön bejegyzést akartam ennek létrehozni, de most ide bezsúfolom inkább. El vagyok ájulva az itteni virágkollekiótól. Ma láttam először gyöngyvirágot. Szép volt, bár kissé furcsa módon hosszú szár végén lógtak a harangocskák. Ezen kívül, hogy a virágok is érzékeltessék a melbourne-i "egy nap alatt 4 évszak" különlegességet, egyszerre nyílik a nálunk tavaszi ibolya és mandulafa, a május végi tulipánfa, a nyári muskátli, és az őszi, temetői virágok. Emellett persze folyamatosan érik a citrom és a mandarin a házak udvarában lévő fákon... Tényleg elképesztő, na. :)

Még jó....

Hát ezt is sikerült kifogni. Mint azt ma megtudtam, az elmúlt 50 év leghidegebb és legesősebb telén vagyunk túl itt Melbourne-ben. Lassan olyan leszek mint az angolok, mindig az időjárásról beszélek, de hát muszáj. Nem akarom elkiabálni de úgy néz ki vége van..., ma már 15 fok fölé merészkedett a nappali hőmérséklet, és érezhető volt a nap melege is. Szegény pálmafák csak kókadoznak, nem értik ők sem. Egyébként 3 hét után megjött az adóvisszatérítésem is. Ha esetleg figyelitek az oldalt kedves Apeh-esek, pehhetek volt... mert már fölvettem:)))
Úgy néz ki az év végére egyenesbe jövünk és a project-be befektetett+kölcsönpénzünk novemberre megtérül. Közben itt a közelben berendeztem egy kis műhelyt és elkezdtem a gyöngyházcsiszolást (Magdi majd beszámolok az eredményről!) Remélem ahogy közeledik a nyár, a szinte csak feketébe öltözött nők is elkezdenek bizsut hordani és színesebben öltözködni.

Barista (hivatásos kávéfőző) leírása:))))

Barista definíciója:))

"Eszpresszó kávégéppel kávékészítés. Ausztrália lemondott a cigiről és ehelyett a kávézáshoz fordult. A kávézás-kultúra néhánytucat megatonnás hozamot produkált az utóbbi években, hogy másképp fogalmazzak: az eszpresszó gép ismeretének birtokában diák léted ellenére is ujjal mutogathatsz, hogy melyik vendéglátó helyen akarsz dolgozni. Nincs futkosás mint a csálingernek, de egy forgalmas helyen úgy bedurvulhat a kávégép mögötti munka hogy órákon keresztül ugyanazon a két csempén álldogálsz. Ez az egyik legjobb kétkezi munka. Aztán ha pár hónap múlva eggyé válsz a kávégéppel, klassz helyekre is felvesznek, főleg ha design kávékat is tudsz csinálni.

Zseton: Cowboly helyek $ 15-el ki akarják szúrni a szemed, amit elfogadsz ha új belépő vagy, de járatos magabiztos barrista a $ 20-t akarja elérni, amit el is tud ha ügyes. Ez már jó lóvé.

Idézet Bertók Zoltán honlapjáról.

Fehér dobozban, logó nélküli cigaretta Ausztráliában

Dohányosok figyelem!
Mindenki figyelmébe ajánlom ennek a cikknek az elolvasását amit a HVG áprilisi számában találtam:

http://hvg.hu/vilag/20100429_markajelzes_nelkul_cigaretta_ausztralia

Februártól Brisbane

Mielőtt teljesen kiábrándulnánk az Ausztrál álomból, úgy döntöttünk hogy a következő telet már nem Melbourne-ben fogjuk eltölteni, hanem fölmegyünk északra egy kicsit melegedni. Melbourne rettenetesen szélsőséges időjárása nem nekünk való. A várossal és az emberekkel egyébként semmi gond, meg a fizetéssel sem, dehát elsősorban ausztrália jó klímája , meg a természeti környezet miatt jöttünk ide és ezt talán kicsit északabbra (2-3 ezer km) meg fogjuk találni. Bár ez a dolog még kicsit képlékeny, meg távol is van még, de azért próbálunk előrre tervezni. Ugyan a fák már kezdenek virágozni de semmi jele egyenlőre a tavasznak. Nagykabát, sál, sapka, meg korcsolyapálya a belvárosban....röhej....fönn északon még ilyenkor télen is 20-30 fok van. Szóval kalandra fel, végülis ezért jöttünk ide. Nincs mitől féljünk, azt a pár halálos marású állatot leszámítva:)