Helló Világ

Mindenekelőtt szeretném megköszönni rendszeres olvasóinknak a figyelmet és örülök hogy egyre többen vagytok kíváncsiak ránk!

Pár nap kihagyás után újra itt vagyunk. Hát akadályok itt is vannak. A legutóbbi bejegyzésünk óta arra vártunk hogy végre megküldjék Virág bankkártyáját, hát végre megjött. Ugyanis addig nem tudunk feltölteni sem telefont, sem internetet, ezért volt e kimaradás. Csakhogy mint kiderült a kártya aktiválása után, hogy az egy Debit kártya nem Hitelkártya. Ami ugye semmire nem jó csak arra hogy az ember a fizetését levegye róla, már ha van fizetése. Nem érdekes. Kár hogy nem figyeltek oda amikor mondtuk hogy mire akarjuk használni. Mindegy. Majd 1 hét múlva küldik a másikat. Addig is megoldjuk másképp.

Érdekességek:

1.,Nem tudom mikor fogunk mi eljutni idáig de a minap egy átlagos közértben olyat láttam, ami talán nálunk sosem lesz. Azt hittem a kijárathoz érkeztem, de csak vásárlókat látok amint a kezükben lévő dolgokat húzzák át a kódleolvasón, majd tisztességesen bedobják a pénzt egy automatába ami kiírja az árát, majd elveszik a blokkot és távoznak...no comment....

2.,Minap megálltunk egy benzinkútnál, amiről utóbb kiderült "Szomjas Tevének" hívják. Sok van belőle az utak mellett. Tankolni ugyan tudsz, de nem benzint hanem piát, méghozzá alkoholt. És még ők szolgálnak ki... (Olyan, mint egy McDrive.)

Bogárkalandok folyt.

Jelentem megvolt a második vásár is, ... javul a tendencia, de még mindig nem jó. Azt hiszem kifejezett kézművesvásárra kell mennünk, mert ma egy olyan helyen voltunk ahol lehet hogy több ezer ember megfordult, de inkább a józsefvárosi piachoz hasonlított. Azokkal az árakkal meg nem lehet versenyezni. Amikor egy Kínában gyártott ausztráliás (egyébként jó minőségű) baseball sapka 2 dollár (kb 340 Ft.-) egy póló szintén ennyi, akkor megértem, hogy nem a kézműves dolgok érdeklik őket. Sebaj szerdán új próba, Mornington Craft Market... Ja és közben intenzív munkakeresés, (mert kezdünk kifogyni a tartalékokból) a helyi újságban. Ja egyébként szakács és fodrász hirdetésből Dunát lehetne rekeszteni. Remélem találok azért nekem valót is.
Ja még egy érdekesség a piacon láttam egy kenguru patából készült sörnyitót... elég bizarr volt. Hol vannak az állatvédők?

Bogárkalandok I.

Most hogy már láttam egy lámafarmot, egy szarvasmarhacsordát, papagájokat, szökött feleségeket rajban repülni, most már kezdem tényleg elhinni, hogy ez nem az állatkert hanem Ausztrália.

Egy mai gippi-gépkocsin láttam a következő kiírást egy Aussie térképbe írva: Fuck off-We are full!! Talán ezt lassan mi is kiírhatnánk már...de megnyugtatásképpen mondom hogy a Virág sulis csoportjából csak két európai van, a többit ki lehet találni hogy milyen...szóval itt rosszabb a helyzet.

Egy rövid ízelítő az Aussie slang-ekből:

excellent-bonzer

beer-amber fluid

dog-dish licker

woman-sheilah

great-bloody

_________________________________________________

Bekapcsolódom kicsit én is ("Sheilah") az élménymesélésbe :)

Terveim között szerepel egy ausztrál furcsaságokat felsoroló bejegyzés, amihez egyelőre gyűjtöm a gondolatokat, már jó sok van! :)
Most viszont az eddigi kalandokról szeretnék kicsit írni, mert van mit és Roli csak a jelennel foglalkozik ;) Először is, hozzánk illő módon, 1 hét alatt már sikerült is elköltöznünk egyszer, bár ez közel sem volt olyan bonyolult, mint az otthoniak. Zsuzsáéknál (Roli unokatestvére) kezdtük, ők hoztak el minket a reptérről, ők mondtak el egy csomó hasznos információt az itteni létről, és ők vittek mindet először kirándulni itt Downunder-ben. Szintén velük éltünk át egy új és nagyon kellemes élményt: az ausztrál bowling-ot. Ez tulajdonképpen teljesen más, mint amit nálunk illetnek ezzel a névvel, mert ezt a verziót füvön játsszák, speciálisan súlyozott golyókkal. (Lesznek hozzá képes illusztrációk is hamarosan) Jack a fehér golyó a játékban, amihez minél közelebb kell gurítani a saját golyónkat a pálya másik oldaláról úgy, hogy a súlyok miatt a golyók nem gurulnak egyenesen. Nagyon érdekes játék, rengetegen játsszák, de jórészt idősek (édesek, látszik rajtuk, ahogy a 70 fölöttieket ez a sport élteti), mert ált. nekik van idejük arra, hogy hosszú órákig gurítgassanak...Hangulatos volt nagyon, pláne, hogy szinte minden játékosnak bemutatott minket Zsuzsa, és mindenki hatalmas mosollyal fogadott, "Nice to meet you", "welcome to Australia" és "Good luck, enjoy your time here" mondatok kíséretében...Hihetetlen, hogy itt a vadidegenek is tudnak rád mosolyogni és jóindulatú, kedves érdeklődéssel beszélgetni veled pár szót. Azt hiszem, ez az egyik legfontosabb, amit vártunk az országtól. Ez bejött. (A mindenkibe beleértendő a bankos manager, az ügyintéző, a bolti eladó, a buszsofőr, az iskolaigazgató, a kalauz, stbstb...)

Most Fankston-ban lakunk, ahogy Roli írta, David-nél (Zsuzsa fia), aki egyedül él(t amíg meg nem szálltuk a házát), AL nevű gyönyörű nyugdíjas verseny-agár kutyájával. Már 9 napja itt vagyunk, úgyhogy elkezdődtek a szorgos hétköznapok. Én minden nap 1 órát utazom Melbourne-be, mert hétfő óta nyelvsulim van napi 5 órában. Apropó, utazás. Rettenetesen drága a bérlet, mert nem jár nekem diákigazolvány sajnos, viszont ma jöttünk rá, miért is ennyi az ennyi. Ha csak egy napi jegyet ($9 = kb.1500Ft) vesz az ember, használhatja a vonaton (ami esetünkben kb 45 km a városig), bent a városban villamoson, buszon, átszálláskor bármilyen csatlakozáson, és természetesen visszafelé is. A bérletemmel, csak tippelve 80 km-es körzetben utazhatok bármin, bármikor, 1 hónapig a város körül. Vasárnaponként egyébként a normál árnak az 1/3-áért lehet jegyet venni, a kondíciók ugyanezek... Nagyon sokan járnak amúgy vonattal, mert itt tényleg kaphatsz valamit a pénzedért. A vonat nagyon tiszta, minden megállót bemond, kizárt, hogy eltévedj. Sosem voltam bejárós, így most nagyon tetszik a dolog :) És egyébként napi (2x)1 óra út városon belül is előfordulhatna.

A nyelviskola érdekes, hogy úgy mondjam. Első nap szabályosan rosszul éreztem magam, mert olyan volt mintha Ázsiában lennék... A társalgóban nem láttam magamon kívül nem húzottszemű embert, és kicsit ijesztőnek tűnt. Aztán megnyugodtam, amikor feltűnt néhány Fülöp-szigetek-i, Columbiai, és olasz arc, de még mindig dominál az "Ázsia-vonal".

Ma megvolt ez első vásárunk is... de valahol el kell kezdeni :) Holnap teszünk egy újabb próbát. Délután megnéztük (miután elkészült a vacsora-gulyás) a Water Festivalt, de sajnos akkora szél volt, hogy nem bírtunk megmaradni. Szinte fájt, ahogy a homokot fújta ránk a szél... voltak viszont hatalmas hullámok, utolsó erőnkig ugráltunk, igazi turisták módjára, gyorsan pár fénykép, aztán hazamenekültünk. Épp most lett vége az esti tűzijátéknak, nagyon szép volt! :)

Szóval zajlik az élet. Munkát keresgélünk (helyesebben Roli nagyon aktív, én még csak készülök rá), ismerkedünk az élettel és örülünk, hogy itt vagyunk.

És hamarosan folytatjuk!

Ma január 14.e, még csak 1 hete érkeztünk meg, de már 1 hónapnak tűnik..., szombaton és vasárnap kézművesvásár itt Frankstone-ban ahol lakunk, meglátjuk mi lesz...7 végén vizifesztivál is lesz itt a strandon, valamint jövő hétfőn kezdődik az Ausztrál Open is Melbourne-ben...már nagyon készülnek rá. Vettünk mobilinternetet is amit föl lehet tölteni mint a Domino kártyát, nem rossz...
"Al Capone"- az Agár - David barátom kutyája, versenyző volt, de már kiöregedett 9 éves...
el akarták altatni bár nem volt beteg csak kiöregedett a versenyből, hát tehet ő erről...
de volt szerencsére aki megmentette... tegnap megnéztük DVD-ről a futamait, óriási volt. Itt is mindenre lehet fogadni mint az Angoloknál, ma tapasztaltam egy szimpla kocsmában voltunk, ami egy fogadóiroda is volt egyben. Percek alatt lehet fizetéseket fogadásokra elkölteni. Megisznak egy két sört aztán beülnek a kocsiba és irány haza, merthogy 2 sör megengedett. Van egy kocsi Holden a neve itt gyártják az Ozziknál, úgy néz ki mint egy Opel Vectra, merthogy arról koppintották, söt még a nevei is az hogy Holden Vectra. Úgylátszik nem csak a Kínaiak szeretnek lemásolni dolgokat.

Es ami Roliebol kimaradt...

Az utolso estek. Mostmar valoban el kell hinnem, hogy semmi nem tortenik ok nelkul es veletlenul. Az utolso esteinket Roli hasonlata szerint hazat elhagyo csiga modjara toltottuk, a hatunkon cipeltuk az otthon marado (es nem marado) cuccainkat villamoson, buszon, es minden megprobaltatason at. Fel Budapest lathatta, ahogy koltozunk, pedig arrol meg nem is szoltam, hogy Dori mennyi holmitol megszabaditott minket - szinten villamoson koltoztetve :) Es Reka, neked is koszonom, hogy befogadtad a viragaimat! :)
Az elso mondathoz visszaterve, szeretnem megosztani veletek azt a kalandot, ami mindkettonknek megadta az utolso lokest, ill. megerositett abban, hogy el kell jonnunk egy idore. Tortenetunk helyszine a 4-6 villamos, idopontja este 11 korul. Az utolso eronket osszeszedve elindultunk a Baross utcabol,es szinte minden maradek holminkat valamilyen akaszthato csomagolasba zartuk, igy mindenhol logott rajtunk valami :)  Nagy nehezen felkaszalodtunk a villamosra, es vartuk, hogy atszallhassunk. Leultunk, tenyleg faradtan, es meg ekkor sem hagyott minket Budapest. Sikerult egy olyan helyet valasztanunk, ahol egy kedvesnek tuno fiatalember (aki tulajdonkeppen szatir volt, mint utobb kiedrult,) ult mogottunk. En eloszor azt hittem, csak beteg szegeny, hogy allandoan bamul, de amikor Roli hatrafordult es latta hogy epp azt teszi, ami egy szatir "dolga", elegunk lett. Elorebb vontattuk a holmikat, utanunk jott. Aztan egy masik lanyt zaklatott, videozta, stb. Amikor leszallt, Roli kifejezte a velemenyet, hat erre kaptunk megegy mutogatast... "Kellemes" volt, mondtatom... Plane, hogy a Moszkva ter is a szokasosnal sokkal rosszabb allapotban fogadott minket. A villamos ajtajabol kilepve majdnem egy rakas szemetbe leptunk, a torott uvegekrol es elszort dolgokrol nem is beszelve. Az mar csak raadas, hogy az orrunk elott ment el a busz, ami orankent jar. Kb. -2 fok volt akkor, es fel 1.
Remelem igy mar mindenki megerti, miert vartuk ennyire az utazast! Nagyon jo volt, rettentoen elveztuk. Engem nem is erdekelt, meddig tart meg. A filmeknek csak toredekebe neztunk bele, a zeneket vegigporgettuk, de hiaba a 11+9 ora, nem tudtuk kihasznalni a gepen kapott lehetosegeket. Ha erre jartok, mindenkeppen ajanlom a Cathay Pacific jaratait :)
A megerkezes azonban mindent tetozott, ahogy Roli is irta, olyan nyar- es viragillat keringett a levegoben, hogy hirtelen el is mult az osszes faradtsag, nyakfajas, stb ;)
Az ocean azota is gyonyoru, sot annyi mindent lattunk ez alatt a par nap alatt, hogy gondolni sem mertem volna. Es hany magyarral talakoztunk! Nekem tulajdonkeppen ma elkezdodott a szigoru beosztas, ma jottem eloszor egyedul Melbourne-be, a nyelviskolaba. A tobbi tortenet meger egy ujabb blogbejegyzest, igy nem kezdek most bele, de hamarosan jelentkezunk! Udv mindenkinek addig is;)

Melbourne állomás következik köszöntjük kedves utasainkat

Megérkeztünk!!!
Csak szólok... bár nem volt egyszerű még az elutazás sem... az hogy miattunk várt kb. 20 percet a Malév Rómába tartó járatának 120 utasa az eltörpül amellett hogy idegen tárgyat akartak mindenáron találni a poggyászunkban a reptéri biztonsági szolgálat emberei, (ami egyébként a Virág papucsának a talpa volt) na de hát ez már csak így megy nálunk...tovább Hong Kong-ba kicsit hosszabb úton (11óra) de fullos kiszolgálás mellett érkeztünk, a város ködben és esőben úszott. A repülőtér borzalmasan nagy volt. Mire eljutottunk az átszállásig kb. fél órát gyalogoltunk és metróztunk(természetesen mindezt a reptéren belül) A Melbourn-be tartó gépünkre 2 órát vártunk, majd 9 óra múlva már le is szálltunk.
Másnap 35 fok volt, hétfőre 40-et mondanak:) Mivel 1 km-re lakunk az Óceán partjától, ami valójában a Melbourne-i hatalmas öböl, reggel ki is sétáltunk kicsit. A gazdasági válság csak nyomokban látható, egy-két házát elhagyni kénytelen csiga formájában mindösszesen. A viccet félretéve semmi nyoma, de tényleg!
Minden nap egy ajándék... gyönyörű itt minden...virágzik minden, és este a nyitott ablaknál virágillat száll a szobánkba. De sajnos lassan tudatosítani kell magunkban hogy nem nyaralni jöttünk hanem tanulni és dolgozni. De azt hiszem hogy eddig nem fogtunk mellé :)

As time goes by......

"No matter what the future brings..."
Szóval ez az .... Csak az a fontos hogy meg merjük lépni amit kigondoltunk, és mi megléptük.....
Nekem van egy elgondolásom a szerencsével kapcsolatban ezt most megosztom veletek.Szerintem nem az a szerencsés ember akinek a Lottó 5-ös az ölébe hullik, hanem aki az adott lehetőségeket a legjobban kiaknázza.Ezt csinálta "Brassai" honfitársunk is és milyen jól ráadásul.Ezt csinálhatná a többi magyar is, csak mi magyarok már gyávák lettünk sajnos...
Ennyit bevezetőül, remélem lesz minden héten egy kis időm az itthoniaknak írni a káprázatos Ausztráliából, de egyenlőre még 5 nap van az indulásig, most kezd kikristályosodni hogy tényleg indulunk és aztán egyszer csak ott leszünk...Itthoni nehézségeinken túllépve új nehézségekkel ismerkedhetünk majd meg....